  |
Kertépítés: →
|
A kert megépítéséhez, fenntartásához próbáltunk összegyűjteni hasznos információkat, fontos tudnivalókat, felhívni a figyelmet a gyakran elkövetett hibákra.
A kertépítés főbb területei:
Miért érdemes automata öntözőrendszert telepíteni?
A megépített kertet nem csak növények alkotják, becsüljük meg a környezetünkben élő állatokat is. Észrevétlenül is nagy segítséget jelentenek a kert karbantartásában.
A kert életében meghatározó tényező az időjárás.
Üzenet küldése
Hónapról hónapra összegyűjtve olvashat röviden az éppen aktuális kerti tennivalókról
Rövid összefoglaló az automata öntözőrendszerek előnyéről, kialakításukról, alapvető tudnivalók
Mit kezdjünk a kertben képző rengeteg kaszálékkal, a fák lombjáva, nyesedékkel? a megoldás a komposztálás:
A gyepesítés lehetőségei, munkafolyamatok, milyen fűmag keveréket vessünk?
A kert barátai a madarak, tegyük kertünket is badárbaráttá! Megfelelő növények megválasztásával, odúk kihelyezésével sokat segíthetünk a madarak megtelepedésében
Sok kertépítési hiba elkerülhető, ha tisztában vagyunk a kert talajának minőségével, néhány egyszerű teszt segítségével sok hasznos információhoz juthatunk.
Ebben a minden kerttulajdonos számára nélkülözhetetlen kézikönyvben - részletesen bemutatjuk a dísznövényeket, fajaikat és csoportjaikat - tanácsokat adunk, hogyan válogassuk kertünkbe a növényeket, és hogyan gondozzuk őket - részletes latin és magyar névmutató segíti az eligazodást- több mint 650 színes fotó segíti a növények beazonosítását - külön fejezet foglalkozik az edényes növényekkel
A kertépítés során gyakran találkozunk olyan kifejezésekkel, hogy szabadgyükerű, földlabdás, konténeres növény. Ezek árban és minőségben is más-más kategóriát takarnak. Melyiket válasszuk?
Szabadgyökerű növények:
Általában az olcsóbb cserjéket, a fiatalabb díszfák egy részét, szőlőoltványokat, gyümölcsfákat hozzák így forgalomba. Olcsóbbak mint a konténeres növények, de nagyobb odafigyelést igényelnek, ültetési idejük is behatárolt, általánosan ősszel lombhullástól a tavaszi rögyfakadásig ülethetőek fagymentes időszakban .
Földlabdás növények:
Egész nagyméretű fákat, örökzöldeket is vásárolhatunk ilyen formában. Fontos a földlabda épsége, a szétesett, sérült labda belsejében megszakadhattak a gyökerek és ez akár a növény pusztulásához is vezethet.
A földlabdás növények ültetési ideje azonos a szabadgyökerűekkel, de már kevesebb gondoskodást igényelnek, mint a szabadgyökerű növények.
Konténeres növények:
Napjainkra egyre elterjedtebbé válnak a konténeres növények. Árfekvésük magasabb mint egy hasonló méretű földlabdás, vagy szabadgyükerű növényé, viszont eredési esélyük közel 100%-nak mondható. A fagyos téli időszak kivételével szinte bármikor ültethetőek, ültetésük biztonságos, mivel a gyökérzetük nem sérül az edény eltávolításakor.
A növények kiválasztása elött érdemes tisztában lennük az esetleges talajigényekkel is. Sok növény nem szereti a nagyon meszes, magas pH-jú, esetleg kötött talajokat. Fejlődésük ilyen körülmények között nagyon lelassul, leveleik sárgulnak, érzékenyebbek a betegségekre. Hosszú távon könnyen ki is pusztulnak.
Talajkötöttség: Vegyünk a talaj felszínéről egy marékkal, nedvesítsük meg, s próbáljunk belőle hurkát gyúrni.
-A gyúrópróba a nedves talajból gombócot formálunk, ha ez nem sikerül a minta szétesik a talajféleség homok.
-Ha sikerül a gombóc, a gombócból megpróbálunk hengert (kb. 0,5 cm átmérőjűt)
formálni. Ha szétesik, kirepedezik homokos vályog talajunk van.
-Ha sikerül hengert formálni, de nem lehet meghajlítani vályog talajról beszélünk.
-Ha a hengert meghajlítottuk, de gyűrűvé már nem lehet hajlítani a minta vályogos-agyag talaj.
-Ha sikerült gyűrűt képeznünk a talajféleség agyag. Ha a földből formált hurka képlékeny, azaz nem törik, akkor abban sok az agyag, ezért rosszul veszi fel és nehezen vezeti a vizet, kiszáradáskor pedig megrepedezik.
Talajszerkezet: Szükségünk lesz egy lapos tálra, szitára, itatósra és egy csipeszre vagy kis ecsetre. Vegyünk a talajból néhány dekányi mintát, szárítsuk meg, törjük össze (de ne porrá!), és szitáljuk át. A fennmaradt apró rögöcskékből csipesszel helyezzünk a tálban lévő itatósra kb. 50 darabot, és óvatosan árasszuk el vízzel.
-Ha a morzsák több mint fele nem esik szét, akkor a talaj szerkezete jó.
-Ha az arány ennél rosszabb, akkor a talajszerkezet közepesen jó.
-Ha viszont morzsás szerkezetét az összes szemcse elvesztette, akkor rossz!
Mésztartalom:Szükséges anyag és eszköz: 10%-os sósav, óraüveg vagy kis tálka. A vizsgálat azon alapszik, hogy a talaj mésztartalmáért felelős CaCO3 és CaHCO3 sósavval CO2 keletkezése közben reagál. A pezsgés (CO2 keletkezés intenzitása) alapján következtetünk a minta mésztartalmára:
Kémhatásvizsgálat:
Ezt univerzális pH-papír segítségével végezhetjük el. A száraz talajból egy evőkanálnyi mintát két és félszer annyi vízben elkeverünk, majd 4-5 cm-es pH-papír-csíkot mártunk bele. A papír elszíneződését a dobozon lévő skálával összehasonlítva megállapítjuk a talaj pH-értékét.
A talaj kémhatása pH-érték:
A kiválasztott és megvásárolt növényeksorsát döntően befolyásolja a szakszerű ültetés. Hiába egészséges a növény, ha az ültetést nem megfelelően végezzük, könnyen a puszztulását okozhatjuk!
Növényültetéshez Fiskars ásók és lapátok:
A telepítés utáni első évben rendszeresen öntözzük a növényt a növekedési időszakban. Inkább ritkábban nagyobb vízadaggal öntözzük, mint gyakori kis vízadagokkal, mert így a győkérzet nem csak a felső rétegbe fog terjeszkedni, hanem a mélyebb talajrétegekbe is lehatol. Ez a későbbiekben javítja a növény szárazságtű képességét!
Kb félévente ellenőrizzük a támaszték rögzítését. Ha túl szoros engedjünk belőle. Miután biztosan begyökeresedett a növény - általában két-három év után - eltávolíthatjuk a támasztékot.
Ősszel szórjunk a növények tövéhez érett kerti komposztot, vagy érett trágyát. Ez a téli csapadékkal lassan beoldódik a gyökerekhez, a szervesanyag réteg pedig jól véd az erősebb fagyoktól is. Minden év tavaszán terítsünk le új mulcsréteget az elöregedett helyére, így megszabadulunk a kapálástól és csökkenthetjük a növény vízszükségletét is.
Profi szerszámok a tavaszi metszéshez a Fiskarstól:
A lombhullató növények tél végi metszése leginkább a dús virágzás, a gyors növekedés és a kompakt lombozat kialakulása miatt indokolt.
Kora tavasszal, még a kihajtásuk előtt a késői virágzású cserjéket kell megmetszeni, mert ez eredményezi a nyári virágzás gazdagságát. Virágzásuk júniustól a fagyokig tarthat. Ilyen növények például az orbáncfű fajok (Hypericum), a cserjés pimpó (Potentilla), a mályvacserje (Hibiscus), a gyöngyvessző (Spiraea). Idősebb növények erősebb visszavágást kívánnak, itt a beteg vagy sérült vesszőkön kívül a túl öreg részeket is el kell távolítani. Fiatalabb cserjéknél a vaskosabb, előző évi vesszőket 4-8 rügyre, a vékonyabbakat 1-3 rügyre érdemes visszavágni. Néhány faj azonban nem tűri az erős metszést, mint például a fehér som (Cornus alba), a boglárkacserje (Kerria japonica). Ezek esetében csak az elöregedett részek kerüljenek kimetszésre.
A későn virágzó félcserjék esetében erőteljes metszést kell alkalmazni. Az idős részek akár tőből is kivághatók, mivel innen, az alsó rügyeikből is képek kihajtani. Ilyen növények a nyári orgona (Buddleia), a kékszakáll (Caryopteris), a sudárzsálya (Perovskia), a hortenziák (Hydrangea).
A termésükkel és a vesszőjükkel díszítő növények esetében is elengedhetetlen a kora tavaszi metszés, mert csak így lesz elég idejük a virágzás utáni termésképződésre. Metszésükre kihajtásuk előtt kerüljön sor, de csak akkor, ha túlburjánzottak. Ilyen növények például a madárbirsek (Cotoneaster), a borbolyák (Berberis), a hóbogyók (Symphoricarposok). Ezek esetében minél több virágot hordozó vesszőt kell megtartani.
A lombfakadás előtt virágzó cserjéket az elvirágzásukat követően kell megmetszeni. Ilyen növények például a aranyvessző (Forsythia), a babarózsa (Prunus triloba), a téli jázmin (Jasminum nudiflorum), az egyes gyöngyvessző fajok (Spiraea), a fűz (Salix).
A késő tavasszal, nyár elején virágzó cserjéket is kora tavasszal célszerű metszeni. Ilyenek a jezsámenek (Philadelphus), a rózsaloncok (Weigela), a gyöngyvirágcserjék (Deutzia). Metszésük ne legyen erőteljes, mert az alapi részekből nehezen újul meg.
Lomblevelű örökzöld cserjék esetében alakító metszés végezhető. Ilyen növények a babérmeggyek (Prunus laurocerasus fajták), mirtuszloncok (Lonicera nitida, L. pileata), kecskerágók (Euonymus), magyal (Ilex), korallberkenye (Photinia), prágai bangita (Viburnum x pragense)
Örökzöld lomblevelűekből készült sövény esetében évente 2-3 alkalommal végezzük el a metszést. Ebben az esetben a fiatal hajtásokat minél több elágazásra, hajtásképződésre kell serkenteni. Ilyen növény a fagyal (Ligustrum), a puszpáng (Buxus), a japán kecskerágó (Euonymus japonicus), a júlia borbolya (Berberis julianae).