Gyepek tápanyagutánpótlása

Mivel a fűnyírások során jelentős zöldtömeget távolítunk el, ennek a tömegnek az újratermelésére a fű sok tápanyagot igényel. Ezért szép gyepet csak rendszeres tápanyagutánpótlással tudunk fenntartani.
Általánosságban elmondható, hogy a gyepek trágyázására azok a műtrágyák megfelelőek, amelyek alacsony foszfor valamint magas nitrogén és kálium tartalommal rendelkeznek.

A foszfor leginkább fűmagvetés idején, a magok csírázási időszakában fokozott jelentőségű, ugyanis a foszfor segíti a csírázást és a gyökérképződést. A túlzottan magas foszfortartalom a későbbiekben már káros lehet, mivel segíti a vadfüvek előretörését.

A kálium növeli a fű ellenálló képességét, a megfelelő káliumadaggal kezelt fű egyaránt jobban viseli a nyári forró szárazságot és a téli hideget, illetve a gombás betegségekkel szemben sem olyan érzékeny. Fokozott kálium kimosódással lehet számolni sovány, homokos talajokon is.

A nitrogénnek a levéltömeg előállításában van fontos szerepe, ezért elsősorban a vegetációs időszak során használjuk, a téli kondicionáló műtrágyák mindig kevés nitrogént és sok káliumot tartalmaznak.

A mikroelemek szerepe sem elhanyagolható a gyep egészséges fejlődéséhez. Főleg a sovány, homokos talajokon szükséges rendszeres utánpótlásuk. Kiemelt jelentőségű a vas szerepe, a fű sárgulásának megelőzésében, vetésnél a csírázás segítésére a cink szerepe emelhető ki.

A kereskedelmi forgalomban ma már kaphatók ún. hosszú hatástartamú műtrágyák, melyek több hónapra biztosítják a gyep tápanyagutánpótlását. Ezekben a kombinálják az azonnal lebomló tápanyagformákat, azokkal, melyek csak lassan, a talaj mikroorganizmusai által bomlanak le. Egyik ilyen műtrágya a Malagrow Kft terméke az Actiwin.

Éves szinten egy átlagos házikert tápanyagszükséglete m2-enként a következő:

Nitrogénből 15-25g
Káliumból 8-10g
Foszforból 3-4g
Magnézium 1-2g

Gyepekben gyakrabban előforduló gyomfajok

Bármilyen odafigyeléssel is készítettük elő a terepet füvesítésre, gyakran mégis előbújnak nem kívánatos fajok is a fűféléken kívöl. Sok gyommag képes akár 20 évig is elfeküdni a talajban és megőrizni csíraképességét. Gyakran a környező gondozatlan területekről fertőzödik meg a gyep gyomokkal, főleg a széllel terjedő fajoknál jelentős ez a hatás.
Mivel a gyomok jelentős része kétszikű, így kevésbé bírják a rendszeres nyírást, és a többségük előbb-utóbb magától kiszorul a gyepből. Vannak azonban agresszívabb fajok is. Ezek esetében szelektív gyomirtókkal próbálhatunk meg védekezni, esetleg gyomlálással megszabadulni tőlük.