A talaj ismerete, milyen talajom van?

A növények kiválasztása elött érdemes tisztában lennük az esetleges talajigényekkel is, ez a kertépítés szempontjából meghatározó tényező lehet. Sok növény nem szereti a nagyon meszes, magas pH-jú, esetleg kötött talajokat. Fejlődésük ilyen körülmények között nagyon lelassul, leveleik sárgulnak, érzékenyebbek a betegségekre. Hosszú távon könnyen ki is pusztulnak.

Magyarország talajainak térképe, a képre kattintva részletes ismertetés:


Egyszerű otthoni eszközökkel is sok fontos információ megtudható a talajról:

Talajkötöttség: Vegyünk a talaj felszínéről egy marékkal, nedvesítsük meg, s próbáljunk belőle hurkát gyúrni.
-A gyúrópróba a nedves talajból gombócot formálunk, ha ez nem sikerül a minta szétesik a talajféleség homok.
-Ha sikerül a gombóc, a gombócból megpróbálunk hengert (kb. 0,5 cm átmérőjűt) formálni. Ha szétesik, kirepedezik homokos vályog talajunk van.
-Ha sikerül hengert formálni, de nem lehet meghajlítani vályog talajról beszélünk.
-Ha a hengert meghajlítottuk, de gyűrűvé már nem lehet hajlítani a minta vályogos-agyag talaj.
-Ha sikerült gyűrűt képeznünk a talajféleség agyag. Ha a földből formált hurka képlékeny, azaz nem törik, akkor abban sok az agyag, ezért rosszul veszi fel és nehezen vezeti a vizet, kiszáradáskor pedig megrepedezik.

Talajszerkezet: Szükségünk lesz egy lapos tálra, szitára, itatósra és egy csipeszre vagy kis ecsetre. Vegyünk a talajból néhány dekányi mintát, szárítsuk meg, törjük össze (de ne porrá!), és szitáljuk át. A fennmaradt apró rögöcskékből csipesszel helyezzünk a tálban lévő itatósra kb. 50 darabot, és óvatosan árasszuk el vízzel.
-Ha a morzsák több mint fele nem esik szét, akkor a talaj szerkezete jó.
-Ha az arány ennél rosszabb, akkor a talajszerkezet közepesen jó.
-Ha viszont morzsás szerkezetét az összes szemcse elvesztette, akkor rossz!

Mésztartalom:Szükséges anyag és eszköz: 10%-os sósav, óraüveg vagy kis tálka. A vizsgálat azon alapszik, hogy a talaj mésztartalmáért felelős CaCO3 és CaHCO3 sósavval CO2 keletkezése közben reagál. A pezsgés (CO2 keletkezés intenzitása) alapján következtetünk a minta mésztartalmára:

• nincs pezsgés: nincs mész
• pezsgés nincs, de sercegés hallható: 1% alatti mésztartalom
• gyenge pezsgés: 1-2%
• közepes pezsgés: 2-5%
• erőteljes rövid pezsgés: 5-10%
• erőteljes, tartós pezsgés% 10% feletti sok a talajban a mész. Ez gátolja a kálium és más elemek felvételét. Az ilyen talajon a növények levelei sárgulnak és elhalnak.

Kémhatásvizsgálat: Ezt univerzális pH-papír segítségével végezhetjük el. A száraz talajból egy evőkanálnyi mintát két és félszer annyi vízben elkeverünk, majd 4-5 cm-es pH-papír-csíkot mártunk bele. A papír elszíneződését a dobozon lévő skálával összehasonlítva megállapítjuk a talaj pH-értékét.
A talaj kémhatása pH-érték:

• erősen savanyú: 4,5-nél kisebb
• savanyú: 4,5-5,5
• gyengén savanyú: 5,5-6,5
• semleges: 6,5-7,5
• gyengén lúgos: 7,5-8,2
• lúgos: 8,2-9,0
• erősen lúgos: 9-nél nagyobb