Sziklakert építése az alapoktól

Helyválasztás:

Az alpesi, sziklakerti növények többsége fényigényes és a jó vízelvezető talajt szereti, hiszen természetes élőhelyükön, a hegyes vidékeken is ilyen körülmények között fejlődnek. A sziklakert építéséhez lejtős területet érdemes választani, vagy nekünk kell ilyet kialakítanunk. Ha nincs megfelelő lejtésű területünk, akkor a megfelelő vízelvezetésről fokozottan kell gondoskodni.

Kövek:

Ha lehetőségünk van olyan köveket használjunk, amilyenek a környéken egyébként is előfordulnak szabadon, így az épített sziklakert gyorsan besimul a környezetébe és a kövek szállítási költsége is alacsonyabb. Ha nincs ilyen lehetőségünk a kő beszerzésére, mindenképpen csak egyféle követ vásároljunk, ne keverjük a különböző eredetű köveket egymással! Jó megoldás lehet a mészkő és a homokkő, főleg, ha sikerül erodáltabb darabokra bukkanni.

Talaj:

Elsődleges szempont a sziklakert talajával szemben, hogy vízelvezető-képességű legyen. Ennek érdekében nagy mennyiségű (40-50%) apró murvát, vagy durva szemű homokot, rostált sódert kell a talajba keverni. Akkor megfelelő a keverék, ha a ráöntött vízet azonnal átereszti, nem ül meg a tetején. Bármelyik átlagos kerti talaj megfelel alapanyagként, amennyiben évelő gyomoktől mentes.

Építés:

Elsődlegesen a drénréteget kell kialakítani, megfelelő lejtés hiányában ez 30-40cm is lehet. Erre kerülnek rá a kiválasztott sziklák. A sziklák elhelyezésénél ügyeljünk, hogy stabilan álljanak, hosszúkás darabokat ne próbáljunk meg kiegyensúlyozva felállítani, a természetben sem valószínű, hogy így helyezkednek el. Rétegkibúvásos sziklakertnél ügyeljünk a kövek azonos dőlésszögére és elhelyezkedésére, az egyes kövek között ne hagyjunk túl nagy hézagot. Ha elhyelyeztük a köveket, a köztük lévő szabad helyet töltsük fel az elkészített talajkeverékkel.

Növényültetés:

A sziklák közötti szabad felületekbe ültethetjük a növényeket. A növények kiválasztásánál vegyük figyelembe a sziklakert fekvését, mennyire éri a nap? Figyelni kell egyes növények talajigényére is, vannak mészkerülő növények, melyek csak savanyú talajon érzik jól magukat, ezt vegyük figyelembe a talaj elkészítésénél és a kövek anyagának kiválasztásánál, itt lehetőleg ne használjunk mészkövet. A növények vásárlása elött tudakozódjunk azok végleges méretéről, gyakori hiba, hogy a kicsinek mutatós örökzöldek néhány év alatt összenőnek is kinövik a sziklakertet. A kisebb évelők is gyorsan elszaporodnak és benövik a környezetüket, ezért felesleges túl sűrűn ültetni őket. Az ültetés során a konténerből kivett növényt olyan mélyre ültessük, mint ahogy az edényben is volt, túl mély ültetésnél könnyen kirothadhat, magasabb ültetésnél viszont a gyökere nem lesz védett és ez okozhatja a pusztulását. Homokkő vagy üregesebb tufás kövek esetén a kő felszínében kialakított, vagy természetes mélyedésekbe, lyukakba is ültethetünk növényeket.

Talajtakarás:

A növényültetés befejeztével ne feledkezzünk meg a szabadon maradt talajfelszín takarásáról se! Apró szemű murva, kőzúzalék, esetleg fenyőkéreg néhány cm-es rétege megfelel a célnak. Csökkenti a gyomosodás veszélyét, védi a talajt a túlzott felmelegedéstől és kiszáradástól, illetve a növények levele sem érintkezik közvetlenül a talajjal, amire néhányuk különösen érzékeny.